Kylosi
Táplálás

A „hús az első” mítosz: Így ismerje fel az összetevők szétválasztását

Sokan hiszik, hogy ha a hús az első összetevő, a táp prémium. Tudja meg, hogyan trükköznek a gyártók az összetevők szétválasztása módszerével a címkéken.

Kylosi Editorial Team

Kylosi Editorial Team

Pet Care & Animal Wellness

2025. dec. 26.
5 perc olvasás
#kutyatápcímke #összetevőkszétválasztása #kutyatápösszetevők #kutyatáplálás #állateledelvásárlás #minőségikutyatáp #tudatosgazdi
Arany-retriver ül egy napsütötte modern konyhában, és egy tál friss lazacot és áfonyát néz egy prémium kutyaeledeles zsák mellett.

A magyar kutyatartók körében elterjedt nézet, hogy a minőségi eledel legfontosabb ismérve a hús mint első számú összetevő a listán. Ez a szabály egyszerűnek és logikusnak tűnik, ám sajnos a marketingesek és a gyártók is pontosan ismerik ezt a vásárlói pszichológiát. Itt lép be a képbe az összetevők szétválasztása (ingredient splitting) néven ismert technika. Ez a módszer lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az olcsóbb, gyengébb minőségű alapanyagokat – például a kukoricát vagy a borsót – több kisebb tételre bontsák szét a leírásban. Ennek eredményeként a hús mesterségesen az első helyre kerülhet, miközben a táp valódi gerincét továbbra is a gabonafélék alkotják. Cikkünkben megtanítjuk, hogyan lásson át a trükkökön a hazai boltok polcai előtt állva.

Mi az az összetevők szétválasztása és miért engedélyezett?

Az Európai Unióban és Magyarországon is szigorú szabályok vonatkoznak a kisállateledelek címkézésére. Az összetevőket a feldolgozás előtti súlyuk szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Az összetevők szétválasztása egy olyan legális kiskapu, ahol egyetlen alapanyagot különböző formáira bontanak le. Például ahelyett, hogy azt írnák: „Kukorica: 40%”, a címkén ez szerepel: „Kukoricaliszt: 15%, Kukoricaglutén: 15%, Teljes kukorica: 10%”.

Ezzel a módszerrel a hús, amely mondjuk 20%-ot tesz ki, hirtelen a lista élére ugrik, hiszen a 20 nagyobb, mint a szétbontott 15-ös értékek. A vásárló pedig elégedetten nyugtázza, hogy kedvence „hús alapú” tápot kap, miközben a valóságban a kukorica különböző formái dominálnak. Ez a technika különösen gyakori a középkategóriás tápoknál, de néha a drágább, „prémiumnak” mondott márkáknál is előfordul a hazai webshopokban és szaküzletekben. Fontos megérteni, hogy a gyártók célja nem feltétlenül a megtévesztés, hanem a termék vonzóbbá tétele a szigorú szabályozási kereteken belül.

Nyers csirkemell és egy halom sárga kukoricaszem egy ezüst digitális konyhai mérlegen.

Gyakori bűnösök: A kukorica, a borsó és a rizs trükkjei

Amikor a Fressnapf vagy más magyar szakkereskedés polcai között válogat, figyelje meg alaposan a növényi összetevőket. A leggyakoribb alapanyagok, amelyeket szétválasztanak, a szénhidrátforrások. A kukorica esetében keresse a kukoricaliszt, kukoricadara, kukoricaglutén vagy egyszerűen csak a kukorica kifejezéseket. Ha ezek közül kettő vagy három is szerepel a lista első öt-hat helyén, biztos lehet benne, hogy az összetevők szétválasztása történt.

A gabonamentes tápok elterjedésével a borsó vált az egyik fő „áldozattá”. A gyártók gyakran listáznak borsófehérjét, borsólisztet és borsórostot külön-külön. Bár a borsó értékes aminosavakat tartalmaz, ha ezeket gondolatban összeadjuk, gyakran kiderül, hogy több van belőlük a tápban, mint a reklámozott bárány- vagy csirkehúsból. A rizs esetében hasonló a helyzet: a fehér rizs, barna rizs és rizskorpa különválasztása szintén azt a célt szolgálja, hogy a hús maradjon az első helyen. Ne feledje, a kutya emésztőrendszere elsősorban állati fehérjére van optimalizálva, nem pedig nagy mennyiségű, különböző formájú gabonára.

Márványozott nyers marhahús kocka egy üvegtál mellett, amelyben kukoricaszemek és kukoricaliszt látható pala felületen.

A „friss hús” csapdája: Víz versus szárazanyag

Az összetevők szétválasztása mellett van egy másik tényező is, ami torzítja a sorrendet: a víztartalom. A „friss csirke” vagy „friss marha” körülbelül 75% vizet tartalmaz. Amikor a tápot magas hőmérsékleten extrudálják, ez a víz elpárolog. Ha a címkén a „friss hús” az első, az a feldolgozás előtti, vízzel növelt súlyt jelenti.

Azonban a listán szereplő egyéb összetevők, mint a „húsliszt” vagy a szárított növényi részek, már eleve száraz állapotban kerülnek mérésre. Ha a friss húsból kivonnánk a vizet, hogy összehasonlítható legyen a többi alapanyaggal, gyakran a lista negyedik vagy ötödik helyére csúszna vissza. Egy valóban minőségi tápban a gyártó feltünteti a hús szárazanyag-tartalmát is, vagy kombinálja a friss húst minőségi húsliszttel, hogy garantálja a megfelelő fehérjeszintet. Magyarországon a prémium kategóriás tápoknál (például egyes Szuperprémium jelölésű termékeknél) már egyre gyakrabban látni a pontosabb százalékos megoszlást, ami segíti a tudatos döntést.

Közelkép egy hímzett fekete táska felett nagyítót tartó kézről, kiemelve a zöld körkörös mintákat és az arany rúna szimbólumokat.

Hibaelhárítás: Mit tegyünk, ha gyanús a címke?

Ha a kezébe vett táp címkéje gyanúsan sokféleképpen nevezi meg ugyanazt a gabonát, ne essen pánikba, de legyen kritikus. Először is nézze meg a garantált beltartalmi értékeket: a nyersfehérje tartalom kutyáknál ideális esetben 22-30% között mozog, de fontos, hogy ebből mennyi az állati eredetű. Ha a fehérje magas, de a lista tele van növényi fehérje-koncentrátumokkal (pl. burgonyafehérje, kukoricaglutén), akkor a fehérje nagy része nem húsból származik.

Ha kedvence emésztési problémákkal küzd, gázosodik, vagy fénytelen a szőre, pedig „hús az első” tápot kap, érdemes váltani. Keressen olyan márkát, amely egyszerűbb listával dolgozik, és ahol az első 3-4 összetevő között nem szerepelnek ugyanannak a növénynek a variációi. Magyarországon számos kisebb, manufakturális táp vagy magas minőségű importmárka elérhető, amelyek elkerülik ezeket a marketingtrükköket. A váltásnál mindig figyeljen a fokozatosságra, és 7-10 nap alatt vezesse be az új eledelt, hogy elkerülje a gyomorpanaszokat.

Egy szemüveges nő egy kis táskába néz egy laptopos íróasztalnál, miközben egy golden retriever kutya ül mellette egy halványan megvilágított szobában éjszaka.

GYIK

Veszélyes-e a kutyámra, ha szétválasztott összetevőket tartalmaz a tápja?

Nem veszélyes, de valószínűleg kevesebb húst és több szénhidrátot kap a pénzéért, mint gondolná. Ez hosszú távon súlygyarapodáshoz vagy alacsonyabb energiaszinthez vezethet, mivel a kutyák számára az állati fehérje jobban hasznosul.

Melyek a leggyakoribb szétválasztott összetevők Magyarországon?

A leggyakoribbak a kukorica (liszt, dara, glutén), a borsó (rost, fehérje, keményítő) és a búza variációi. Ezeket gyakran látni a hazai hipermarketekben kapható saját márkás és középkategóriás termékeken.

Mindig rossz a táp, ha az összetevők szét vannak választva?

Nem feltétlenül, de ez egy jelzés, hogy a gyártó a marketinget helyezi előtérbe az átláthatósággal szemben. Érdemes ilyenkor alaposabban megvizsgálni a többi összetevőt és a gyártó hírnevét.

Összegzés

Az összetevők szétválasztása egy rafinált iparági gyakorlat, amely próbára teszi a gazdik éberségét. Bár a „hús az első” felirat megnyugtató lehet, a valódi minőség a részletekben rejlik. Tanulja meg gondolatban összeadni a növényi frakciókat, és figyeljen a hús valódi formájára és mennyiségére. A tudatos vásárlás nemcsak pénzt takarít meg Önnek, hanem biztosítja kedvence hosszú és egészséges életét is. Ha bizonytalan egy termék minőségében, kérje ki állatorvosa vagy egy független kisállat-dietetikus véleményét, különösen, ha kutyája speciális igényekkel rendelkezik. Ne feledje: a legjobb táp az, ami nemcsak a címkén mutat jól, hanem a kutyája egészségén is meglátszik.

Hivatkozások és források

A cikk elkészítéséhez az alábbi forrásokat használtuk fel: